Az egyik munkahelyi projektem kapcsán Tiranába utaztam kis csapatommal. Az étkezés mindig kulcskérdés nálam, így kíváncsian vártam, hogy mit tud nekem mutatni Albánia. Projekünk egyik helyi résztvevője ajánlotta a Mullixhiu éttermet, ahová kicsit kalandosan, de sikerült végül eljutnunk. Első próbálkozásra nem találtuk meg az éttermet, második este teltház miatt nem kaptunk helyet, így nem bíztuk a véletlenre és a következő estére asztalt foglaltunk. Az ajánlásnak és a hely felkapottságának köszönhetően nem kis elvárásokkal léptem be a helyre, de amit tapasztaltam az még a várakozásaimat is felülmúlta.
A hely hangulata rögtön elsőre megfogott, egyszerű, vidéki stílusú berendezések, közvetlen és kedves személyzet.
Forrás: Tripadvisor
Helyi kísérőinkre hagyatkozva a degusztációs menü mellett tettük le voksunkat. A Metamorphosis névre keresztelt menüsor 6 vagy 8 fogásból áll, mi az utóbbit választottuk. Köszönhetően annak, hogy helyi kísérőnk a séf ismerőse volt, további extra ételeket is megkóstolhattunk a vacsora során.
Mivel egy jó éttermhez méltóan friss, helyi alapanyagokból dolgoznak, próbálnak mindent a környékről beszerezni, ezért a menüben voltak apróbb változások (Lenti menüsort a honlapról vettem le). Több hét távlatából kicsivel nehezebb visszaemlékezni, hogy melyik étel mi is volt pontosan, így inkább beszéljenek a képek.
Kecskesajt
Az első fogás lágy kecskesajt olivaolajjal és balzsamecettel
Spenót céklával és kenyérropogóssal
A spenótot nagyon szeretem, a céklát egyáltalán, ennek ellenére az utolsó falatig elfogyott a fogás. Annak ellenére, hogy nem volt kiemelkedő íze, itt kezdtem érdeklődni, hogy vajon mit tudnak még a konyhában, ha ezt így megetteték velem.
"Shepherd diet"
Az étel leírásaként azt a magyarázatot kaptuk, hogy ez volt a pásztorok eledele a hegyekben. Kívül ropogós, omlós tésztában egy falatnyi gomba és felette egy fürjtojás volt elhelyezve. A kis pohárban mellékelve pedig egy shakerben jégkockákkal összerázott savanyított joghurt, melyet a kis tésztakosár elfogyasztását követeően kellett felhörpinteni.
Az ötletes tálalás pedig plusz pontot ér.
Borjúmirigy vargányagombával
Negyedik fogásként egy jóval erőteljesebb ízkombináció következett, a borjúmirigy vargányagombával. A vargányagomba jellegzetese íze nagyon jól harmonizált a borjúmiriggyel. A menüsor ezzel a fogással lépett nálam egy új dimenzióba, mely után kíváncsian vártam a folytatást.
Zöld paradicsom savanyítot lében
Savanyított zöld paradicsom páclevében. Kellemesen savanykás, jó átvezetés volt az előző fogás domináns ízét követően a következő fogás felé.
Cukkini, tökvirág szósszal
Egyszerű nem tolakodó ízű fogás, melyben a nem túl érdekes cukkinit sikerült feldobni a tökvirágból készített szósszal, ami igazi érdekesség volt számomra.
"Trahana" napraforgómag törettel
Trahana - egy savanyú és nagyon érdekes ízvilágú ételt takar, mely zúzott napraforgómaggal és alkoholban áztatott gyümölccsel a tetején érkezett. Elsőre kicsit zabkására emlékeztető állaga volt, de savanykás íze miatt kicsit sem hasonlított rá. Karakteres, érdekes étel.
Kis google kereséssel utánajártam mi is trahana. A trahanának tulajdonképpen egy tésztafajta, számos változata létezik Európa keleti felében (albán, görök, bolgár, török, örmény stb.). Az albán verzió szerint a tészta búzalisztből és joghurtból készül, melyet utána megszárítanak és összeaprítanak, a portból ezt követően levest főznek.
A főétel választható volt. Asztalunknál a séf ajánlása alapján két főételt kóstoltunk meg, marhapofát és bébi kecskét.
Marhapofa
Egyértelműen sous-vide technológiával készült, az omlós falatok kés nélkül is vághatóak voltak. Köretként tökéletesen passzolt hozzá a párolt, grillezett zöldség, mely mellett a hús tökéletesen tudott érvényesülni. Méltó megkoronázása volt az ételsornak.
Bébi kecske
A marhához hasonlóan nagyon omló és finom hús, szintén kiemelkedő a fogások között.
Desszert
A török desszert (kunefe) révén már jól ismert szálas tészta, melyet ez esetben nem fogott össze több kanálnyi méz, de ízében nagyon hasonló volt. A tészta alatt, pedig már visszatérő elemként szerepelt a savanyított joghurt, ezáltal érdekes édes-sós ízkombináció alkotva.
Az ötletes tálalást pedig itt is kiemelném.
A menüsort átgondoltan építették fel, a nagyon lágy ízvilágú fogásoktól haladtunk az egyre markánsabbak felé. Nagy meglepetésre pedig a menüsor nem tartalmazott semmilyen húsfélét, az egyetlen választható elem a főétel volt, melyben húsos fogást lehetett kérni.
Összességében elmondható, hogy nagyon jól átgondolt tányérok és tökéletes ízharmónia jellemezte a vacsorát. Egyes esetekben a tálalás is nagyon ötletes volt a többinél viszont még van mit finomodni.
Aki úgy gondolja, hogy igazi csúcsgasztronómiai élményben csak úgy lehet része, ha ahhoz mélyen a zsebébe nyúl, akkor ki kell hogy ábrándítsam, a teljes menüsor ára nagyon baráti, mindösszesen 15 euró. Kambodzsai csúcsgasztronómia kalandunkhoz képest pedig még ha kevésbé kiforrott is a hely, de annyi előnnyel mindenképpen rendelkezik hogy szinte itt van a szomszédban.
Hazaérkezve Budapestre már azon gondolkodtam, hogy megéri venni egy olcsó repülőjegyet Tiranába (A Wizzair közvetlen járatának köszönhetően valóban olcsó. Wizz klubtagságival irányonként már 3000 ft-tól elérhetőek jegyek.) és beülni egy jó vacsorára. Igaz a hazai fine dining éttermekhez képest az ízvilág még kicsit kiforratlanabb, de figyelembe véve, hogy egy menüsor ára azoknak töredékébe kerül és mindeközben még egy új kultúrát is felfedezhetünk, messze megéri a kiruccanást. Tehát, ha Tiranában jársz és szeretsz jót enni semmiképpen ne hagyd ki az éttermet.