Omán egyhangú véleményünk szerint a legjobb ország, ahol eddig valaha jártunk (Olaszországot leszámítva, ami a szívünk csücske az életérzés, hangulat, gasztronómia és természet szempontjából - és Zsana a második otthonának tartja. Nem véletlen, hogy minden évben elmegyünk ide - néha többször is :) ) mert nemcsak természeti látnivalókban ad sokat, hanem a helyiek vendégszeretete is példaértékű. Ezt nehéz lehet elképzelni valakinek aki nem sokat tud erről az arab országról - elsőre mindenki azt gondolja, hogy itt csak sivatag van. Ugyanakkor a helyi emberek vendégszeretete, a hegyek szépsége, a tenger Olaszországot is felülmúló néhol mélykék máshol türkizzöld színe és tisztasága valamint az oázisok lenyűgöző szépsége miatt egyszerűen beleszerettünk Ománba.
Amit semmiképp nem szabad kihagyni egy ide utazónak:
- a maszkati Sultan Quaboos mecset (lenyűgöző, eláll a lélegzet, nem lehet másként leírni)
- a maszkati bazár (ez utóbbiban a szokásos arab kasmír sálak és fűszerek/parfümök mellett a régiségek jelentik az igazi szépséget, több száz éves holmikat lehet venni)
- Jebel Shams kanyonja (itt érdemes több órát is eltölteni, annyira szép és hatalmas - autóúttal együtt egész napos program még a közelből is)
- a péntek reggeli nizwai kecskepiac,
- Tanuf romfaluja (több is van, de nekünk ez volt a kedvenc),
- Misfat al Abreyeen kis hegyi falu, ami még mindig lakott,
- Wadi Bani Khalid fürdőhelye,
- egy túra Wadi Shab-ban fürdéssel egybekötve,
- Bimmah víznyelője,
- egy éjszaka a Wahiba sivatagban
- egy esti teknős les Ras al Jinz környékén
- tengerparti fürdőzés: lenyűgöző mélykék színe van a víznek és minden szilkákkal körbevett kis fürdőhely képeslapra kívánkozik.
Amit mi megnéztünk, de kihagyhatónak ítéljük: a Jebel Akhdar hegy (a Shams kanyon sokkal szebb), a többi romfalu (mind ugyanolyan, Tanuf kiemelkedik), az Al Hoota cseppkőbarlang (aki járt már Aggtelek-Jósvafőn, annak csalódás lesz, ráadásul drága is), az erődök (kívülről szépek, de belülről kicsit unalmasak, nincs korhű berendezés pl. - csak vár/erőd fanatikusoknak).
Amit semmiképp nem szabad kihagyni egy ide utazónak:
- a maszkati Sultan Quaboos mecset (lenyűgöző, eláll a lélegzet, nem lehet másként leírni)
- a maszkati bazár (ez utóbbiban a szokásos arab kasmír sálak és fűszerek/parfümök mellett a régiségek jelentik az igazi szépséget, több száz éves holmikat lehet venni)
- Jebel Shams kanyonja (itt érdemes több órát is eltölteni, annyira szép és hatalmas - autóúttal együtt egész napos program még a közelből is)
- a péntek reggeli nizwai kecskepiac,
- Tanuf romfaluja (több is van, de nekünk ez volt a kedvenc),
- Misfat al Abreyeen kis hegyi falu, ami még mindig lakott,
- Wadi Bani Khalid fürdőhelye,
- egy túra Wadi Shab-ban fürdéssel egybekötve,
- Bimmah víznyelője,
- egy éjszaka a Wahiba sivatagban
- egy esti teknős les Ras al Jinz környékén
- tengerparti fürdőzés: lenyűgöző mélykék színe van a víznek és minden szilkákkal körbevett kis fürdőhely képeslapra kívánkozik.
Amit mi megnéztünk, de kihagyhatónak ítéljük: a Jebel Akhdar hegy (a Shams kanyon sokkal szebb), a többi romfalu (mind ugyanolyan, Tanuf kiemelkedik), az Al Hoota cseppkőbarlang (aki járt már Aggtelek-Jósvafőn, annak csalódás lesz, ráadásul drága is), az erődök (kívülről szépek, de belülről kicsit unalmasak, nincs korhű berendezés pl. - csak vár/erőd fanatikusoknak).
Amit nehéz megszokni elsőre, az a felhők és eső hiánya, a száraz levegő, a por (homok) és a nagy hőség. Légkondi nélkül napközben élni nem lehet, hiába fájt már a torkunk tőle mégis mindig mennie kellett az autóban. Utazásra inkább a téli időszakot ajánlanánk, mivel most október végén még bőven röpködtek a negyven fokok napközben, és ilyenkor semmi sincsen nyitva, sok mindent nem lehet csinálni csak úton lenni. Délután ötkor kezdenek éledezni a városok, és este a 25-30 fokban lettek csak tele az utcák.
A turizmus még nem élénk, bár mindent megtesznek azért, hogy életre keljen és ezt érezni is lehet. A nyilvános vécék az otthoni plázák színvonalát simán meghaladják, minden útjelző tábla és bolt neve angolul is ki van írva, ahogy a bolti termékeken is minden megtalálható angolul. Az angol nyelvet szinte mindenki beszéli, de nagyon szívesen veszik, ha néhány szót szólsz arabul. Német turistákkal találkoztunk főleg, ők már úgy látszik felfedezték Omán értékeit. A szállások európai mértékkel nem drágák. Bár a hostel kategória itt ismeretlen, airbnb privát szobát 7-12 ezer Ft/éj-től, olcsó de tiszta hoteleket 10-15 ezertől lehet találni településtől függően. Booking.com/Agoda foglalás olcsóbb, mint ha betoppansz egy szállodába, kb kétharmad/féláron le tudod foglalni online. Találkoztunk olyanokkal is akik sátraztak, erre bőven van lehetőség, mindenhol megengedett és biztonságos is. Napfelkelte után azonban garantáltan nem fogsz aludni :). Sátor helyett egy nagyobb SUV is megteszi, ha megfelelően hajthatóak az ülései. Én a 194 centimmel egész kényelmesen nyújtott lábbal aludtam egy Toyota Fortuner egybehajtott ülésein. (A legtöbb szálláson ez nem ment, mert keretes vége volt az ágynak.)
Az étkezés a szupermarketekből a hazai árakon megoldható, sok étel (joghurt, konzerv) még olcsóbbak és finomabbak is, és hát a napon nem kell sokat a melegítéssel sem bajlódni. Péksüteményt nehéz beszerezni, otthoni értelemben vett pékség nincsen, a bakery itt cukrászdát jelent, a csomagolt arab kenyér (pitára emlékeztet, de laposabb és finomabb) a legjobb választás kenyér helyett. Az útszéli éttermekben egy shawarma (otthoni gyros szerűség) 350-700 Ft között van, nagyobb adag ételek 700-1500 Ft között. Általában ketten, innivalóval együtt kb. 2-3000 Ft-ból tudtuk étkezni ha útszéli étterembe mentünk. A drágább éttermeket nem próbáltuk, Maszkatban egy jobb fajta étteremben 4-5000 Ft volt egy főétel. Az eszpresszó kávét igen drágán, 700 Ft-ért adják, de ománi kávét (gyengébb, kardamomos, otthoni "termoszos" erősség) 150 forintért is lehet inni. Mi ehelyett a karak nevű fekete teát ittuk, ami nagyon ízletes és hatásában eléri az eszpresszót. Itt egyáltalán nincs az az otthoni "turista lehúzás", hogy a forgalmasabb helyeken minden drágább lenne. A reptéren a 1,5 liter víz pl. csak 210 forintba került, otthon dupla ennyi a fél literes. A csapvíz elvileg iható, de a helyiek sem isszák, és a palackos 5-6l víz annyira olcsó (2-300 Ft) hogy nem is érdemes spórolni rajta. Különös, hogy a nagy melegben nem érzi magát szomjasnak az ember, de a szervezet ezt később jelzi, így inni kell akkor is ha nem kívánjuk. (Köszi a tippet, Bence :))
A tömegközlekedés az egyetlen, amiben fejlődhetne Omán. Ománban tömegközlekedés busszal a nagyobb városok között van csak, Maszkatban viszont a fő útvonalon közlekedik az ONTC Mwasalat busza, amivel a reptérre is a taxi tizedéért el lehet jutni. A taxi drága és alkudni kell, de így is többet számítanak fel egy turistának. Autóstoppal lehet közlekedni, ha valaki bevállalós, egy lengyel párt mi is felvettünk akik így utazták be Ománt és azt mondták tíz-tizenöt percen belül mindenütt felvették őket a helyiek.
Ha valaki kocsit bérel, akkor viszont mindenképp négykerék meghajtásos legyen, ezen nem érdemes spórolni. Nem véletlen, hogy a helyi autók 80%-a is ilyen (ennek több mint fele Toyota :). Ezt a kategóriát bérelni másfélszerese a kisautóknak, de a főbb látnivalók többsége egész egyszerűen nem közelíthető meg pár kilométeres off-road vezetés nélkül homokban/öklömnyi köves meredek utak vagy egyszerűen 40 fokos lejtők nélkül. Mivel a teljeskörű biztosítás sem fedezi az off-road vezetésből eredő károkat, így azért nem árt a körültekintés. Én sosem vezettem ezelőtt off-road és 4wd, de az interneten hamar meg lehet tanulni a lényeget a differenciálok ki-be kapcsolásáról és ennek előnyeiről-hátrányairól. A benzin röhejesen olcsó: kb. 120 Ft/liter, így a SUV fogyasztása miatt nem kell aggódni. Úgy mondanám, hogy egy jó 4WD a legjobb befektetés Ománban: eljutsz vele mindenhova, sokkal olcsóbban mint a szervezett utak (ezek horror drágák), mindig van légkondid és bármikor alhatsz is benne, ha szeretnéd. Az utak jó minőségűek (ahol van), a vezetéskor egyedül arra kell vigyázni hogy az otthoni paraszt BMW-seket is lepipálva 100 km/h esetén is 2-3 méterre megközelítik a kocsit előzéskor, és volt aki úgy előzött meg minket hogy a kocsi hátuljával súrolta is az első lökhárítónkat.
A turizmus még nem élénk, bár mindent megtesznek azért, hogy életre keljen és ezt érezni is lehet. A nyilvános vécék az otthoni plázák színvonalát simán meghaladják, minden útjelző tábla és bolt neve angolul is ki van írva, ahogy a bolti termékeken is minden megtalálható angolul. Az angol nyelvet szinte mindenki beszéli, de nagyon szívesen veszik, ha néhány szót szólsz arabul. Német turistákkal találkoztunk főleg, ők már úgy látszik felfedezték Omán értékeit. A szállások európai mértékkel nem drágák. Bár a hostel kategória itt ismeretlen, airbnb privát szobát 7-12 ezer Ft/éj-től, olcsó de tiszta hoteleket 10-15 ezertől lehet találni településtől függően. Booking.com/Agoda foglalás olcsóbb, mint ha betoppansz egy szállodába, kb kétharmad/féláron le tudod foglalni online. Találkoztunk olyanokkal is akik sátraztak, erre bőven van lehetőség, mindenhol megengedett és biztonságos is. Napfelkelte után azonban garantáltan nem fogsz aludni :). Sátor helyett egy nagyobb SUV is megteszi, ha megfelelően hajthatóak az ülései. Én a 194 centimmel egész kényelmesen nyújtott lábbal aludtam egy Toyota Fortuner egybehajtott ülésein. (A legtöbb szálláson ez nem ment, mert keretes vége volt az ágynak.)
Az étkezés a szupermarketekből a hazai árakon megoldható, sok étel (joghurt, konzerv) még olcsóbbak és finomabbak is, és hát a napon nem kell sokat a melegítéssel sem bajlódni. Péksüteményt nehéz beszerezni, otthoni értelemben vett pékség nincsen, a bakery itt cukrászdát jelent, a csomagolt arab kenyér (pitára emlékeztet, de laposabb és finomabb) a legjobb választás kenyér helyett. Az útszéli éttermekben egy shawarma (otthoni gyros szerűség) 350-700 Ft között van, nagyobb adag ételek 700-1500 Ft között. Általában ketten, innivalóval együtt kb. 2-3000 Ft-ból tudtuk étkezni ha útszéli étterembe mentünk. A drágább éttermeket nem próbáltuk, Maszkatban egy jobb fajta étteremben 4-5000 Ft volt egy főétel. Az eszpresszó kávét igen drágán, 700 Ft-ért adják, de ománi kávét (gyengébb, kardamomos, otthoni "termoszos" erősség) 150 forintért is lehet inni. Mi ehelyett a karak nevű fekete teát ittuk, ami nagyon ízletes és hatásában eléri az eszpresszót. Itt egyáltalán nincs az az otthoni "turista lehúzás", hogy a forgalmasabb helyeken minden drágább lenne. A reptéren a 1,5 liter víz pl. csak 210 forintba került, otthon dupla ennyi a fél literes. A csapvíz elvileg iható, de a helyiek sem isszák, és a palackos 5-6l víz annyira olcsó (2-300 Ft) hogy nem is érdemes spórolni rajta. Különös, hogy a nagy melegben nem érzi magát szomjasnak az ember, de a szervezet ezt később jelzi, így inni kell akkor is ha nem kívánjuk. (Köszi a tippet, Bence :))
A tömegközlekedés az egyetlen, amiben fejlődhetne Omán. Ománban tömegközlekedés busszal a nagyobb városok között van csak, Maszkatban viszont a fő útvonalon közlekedik az ONTC Mwasalat busza, amivel a reptérre is a taxi tizedéért el lehet jutni. A taxi drága és alkudni kell, de így is többet számítanak fel egy turistának. Autóstoppal lehet közlekedni, ha valaki bevállalós, egy lengyel párt mi is felvettünk akik így utazták be Ománt és azt mondták tíz-tizenöt percen belül mindenütt felvették őket a helyiek.
Ha valaki kocsit bérel, akkor viszont mindenképp négykerék meghajtásos legyen, ezen nem érdemes spórolni. Nem véletlen, hogy a helyi autók 80%-a is ilyen (ennek több mint fele Toyota :). Ezt a kategóriát bérelni másfélszerese a kisautóknak, de a főbb látnivalók többsége egész egyszerűen nem közelíthető meg pár kilométeres off-road vezetés nélkül homokban/öklömnyi köves meredek utak vagy egyszerűen 40 fokos lejtők nélkül. Mivel a teljeskörű biztosítás sem fedezi az off-road vezetésből eredő károkat, így azért nem árt a körültekintés. Én sosem vezettem ezelőtt off-road és 4wd, de az interneten hamar meg lehet tanulni a lényeget a differenciálok ki-be kapcsolásáról és ennek előnyeiről-hátrányairól. A benzin röhejesen olcsó: kb. 120 Ft/liter, így a SUV fogyasztása miatt nem kell aggódni. Úgy mondanám, hogy egy jó 4WD a legjobb befektetés Ománban: eljutsz vele mindenhova, sokkal olcsóbban mint a szervezett utak (ezek horror drágák), mindig van légkondid és bármikor alhatsz is benne, ha szeretnéd. Az utak jó minőségűek (ahol van), a vezetéskor egyedül arra kell vigyázni hogy az otthoni paraszt BMW-seket is lepipálva 100 km/h esetén is 2-3 méterre megközelítik a kocsit előzéskor, és volt aki úgy előzött meg minket hogy a kocsi hátuljával súrolta is az első lökhárítónkat.
Összességében mindenkinek ajánljuk Ománt, akár gyerekekel is. A higiénia és a biztonság megfelelő, a túrahelyeken viszont vigyázni kell, mert a korlátok és lépcsők sok helyen hiányoznak (Wadi Shab kanyonba pl. tíz éven aluli gyerekkel nem mennék, de láttunk ilyet is). Egy jó terepjáró és a problémák 90%-a megoldva, a természeti értékek pedig elképesztőek. Sokkal nagyobb kihívásnak gondoltuk ezt az országot, mint ami lett végül belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése