Három héttel az indulás előtt úgy döntöttünk, megnézzük hogyan is fognak kinézni azok a hátizsákok. (Nem is a külsőre voltunk annyira kíváncsiak, hanem hogy sherpákat kell-e mellé fogadni vagy a hátizmunk szintre hozásához elég lesz három hét anabolikus szteroid-kúra...)
Mivel mindig kitaláltunk újabb és újabb dolgokat, amit "feltétlenül kell vinni", ezért fennállt a veszély, hogy erős tömeg-infláció érheti a hátizsákjainkat. Emellett - mivel útközben néhány naponta úgyis mindent ki-be kell csomagolni - nem árt egy kis gyakorlás.
Így hát szombat délután nekiláttunk csomagolni. A feladat nem is volt olyan egyszerű - még a nagyrészt kész csomagoló lista birtokában sem. Ha azon az szerepelt, hogy "három túranadrág" és nekünk négy volt, akkor pár percre teljesen leállt a folyamat, és a döntéshez vizulizálni kellett őket a nepáli hidegben, a kambodzsai dzsungelben és az ománi melegben (is). A még hiányzó ruháinkat (pl. kell még nekünk esőnadrág, Ábelnek merinói gyapjú felső, stb) súlyban és térfogatban közeli helyettesítő termékekkel pótoltuk.
A ruha csomagolás két újdonsággal szolgált. Egyrészt Zsanett olvasta, hogy a hardshell kabátot a legpraktikusabb úgy összehajtani, ha összetekerés után a saját süsüjébe (nem borsodiaknak: kapucni :) tekerjük. És tényleg: kisebb térfogat és jól tart plusz csomagolás nélkül is.
A másik hatalmas találmány egy aliexpress-es pár dolláros csemege: a ruha csomagoló kocka. Ezek a pár grammos hajszálvékony, cipzáras nylontáskák remekül egybefogták az összes ruhánkat, amit néhány darabban egészben lehet ezután ki-be tenni a hátizsákba.
Az én feladatom (Ábel) volt természetesen az elektronika és szerszámos (Zsanett összefoglaló nevén: a "kütyü-csomag") összeállítása. Itt is volt dilemma bőven: hány darab milyen típusú és hosszú USB kábel legyen? Elég-e a négyes USB elosztó töltéshez, ha csak egy konnektor lesz? Hány power bankot vigyünk (1db = 55g/2000mAh valós kapacitás)? Egy vagy két konnektor-adapter kell? Stb...
Az utolsó fejtörést egyszerre szeretett (olcsó) és gyűlölt (szemetek) légitársaságunk, a Wizzair jelentette. A Budapest-Dubai utat messze ők adták a legolcsóbban, de mivel egy kb. 5 órás útról beszélünk, mindenképp kell kézipoggyászban ételt/italt/alváshoz meleg ruhát stb. vinni. Ábel kis Mammut hátizsákja 47cm magas ami bőven meghaladja a Wizzair 42cm-es ingyenes kézipoggyász-keretét. Így erről már eldőlt, hogy ezt az egy utat a nagy hátizsákban tölti, és már bevásároltunk egy 80g-os tenyérnyire összecsomagolható Decathlonos hátizsákot kis kézipoggyász gyanánt. Zsanetté viszont határeset: 44cm magas (fémkeretes - így összenyomni sem tudjuk) Most jön a nagy dilemma: a Wizzair 42cm-es kisméretű kézipoggyász előírása mennyire kompatibilis egy 44cm magas hátizsákkal. (Összehasonlításképpen: a 80g kis hátizsák 2500 Ft, a Wizzair bünti minimum 50 euró.) Ezen még ma délutánig törjük a fejünket, amikor is az utolsó Decathlon-kör következik.
A végeredmény: két lazán megtömött 14-14 kg hátizsák - benne minden holmi ami nem a rajtunk levő ruha. (Plusz egy kis csomag, ami a felületes térfogat-kihasználás miatt nem fért be, de a súlyba beleszámoltuk)
A saját értékelésünk a próbáról:
- a tömeg-eloszlással lehet még játszani, természetesen Ábel (mint igazi úriember) vállalja a nagyobb részt. Az ellenszolgáltatás családi alku tárgya :)
- mivel most nem törekedtünk a hely maximális kihasználására (pl. zoknik cipőbe csavarása, stb.) ezért vannak még bőven térfogat-tartalékok. Ez hasznos, ha később ételt-italt kell még vinnünk esetleg...
- mivel a kis hátizsákok többnyire a mellkasunkon fognak lógni teljes terhelésnél, így ennyi súly sosem lesz a hátunkon. Egy hátizsákos tesztet (hosszabb séta 14 kg súllyal) azért még nem árt megejteni próbaképpen.
- átgondoljuk még egyszer a készleteket, hátha van még ami felesleges. (pl. kell-e két polár pulcsi vagy elég egy?)
- célszerű egy hátizsákba nem egyvalaki holmiját pakolni (korábbi nagyobb utazásokon is ezt tettük): ha az egyik zsák valahol késik, kisebb a kellemetlenség (lásd még: portfolió diverzifikáció :)
- a hátizsák tetejét nem ártana összekötni a vállhevederrel. Normál esetben a "load lifter" nevű pánt 45 fokos szögben tartja a vállhevedert és a túrazsák tetejét összekötve. Mivel a mi zsákjainknál a heveder máshova lett varrva és így lehetetlen 45 fokos szöget produkálni, emiatt a zsák kissé hátrafelé húzza a hátunkat. Ennek kivédésére a zsák teteje és a vállpánt közé varrunk még egy tartóhevedert ami közelebb húzza a zsákot.
- hoztunk egy szigorú szabályt: új holmi csak akkor kerülhet bele, ha valami azonos tömegű kikerül. Ha e = m*c2 akkor ezt nevezhetjük a túrahátizsák energia megmaradás törvényének is :)
- a Salewa igazán hozzánk vághatna egy kis szponzor-pénzt: mindkettőnk hátizsákja és túracipője is az ő nevüket viseli. Ha valakinek van ismeretsége, jelezze :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése